1860. április 11-én Nagycenken helyezték örök nyugalomra Gróf Széchenyi Istvánt. Kívánsága szerint a koporsóját egy halotti címerrel takarták le, amely a Széchenyi-címert ábrázolja, alatta a név és a születési illetve elhalálozási időponttal. Dr. Tolnay Antal plébános úr, Nagycenk akkori lelki pásztora vezette a temetési szertartást, aki a gróf iránti tisztelete jeléül nagy becsben tartva, ereklyeként őrizte a halotti címert. Majd halála után ez átkerült testvéréhez, Tolnay Józsefhez, és az ő utódjai vigyáztak rá először Pannonhalmán, majd 1990-ben Szegedre került a szintén József keresztnevű leszármazotthoz.

Az Országos Széchenyi Kör szegedi csoportjának vezetője, Táboriné Széchenyi Erzsébet – aki oldalági Széchenyi leszármazott – és az ifjabbik Tolnay József többszöri találkozásukkor is beszéltek egymással erről az ereklyéről. Majd idén februárban a nagycenki kastélyban megrendezett Széchenyi Akadémián Táboriné Erzsébet említést tett felém a halotti címerről, utalva arra, hogy ez Nagycenkhez kötődik, és így mindenképpen meg szeretnék ezt mutatni a Nagycenk polgármesterének Szegeden. Erzsébetnek köszönhetően nemrég telefonon sikerült is felvenni a kapcsolatot Józseffel, majd személyes találkozót beszéltünk meg.

A bemutatásra szeptember 11-én délután került sor a szegedi Fekete-ház Múzeumban, ahol Tolnay József és Táboriné Széchenyi Erzsébet Nagycenk számára adományozta abból a célból a halotti címert, hogy ezentúl a nagycenkiek őrizzék és vigyázzanak rá. Nagycenk polgármestereként természetesen egyetlen helyszínt javasolhatok csak az elhelyezésre: a Nagycenki Községházát.

A Nagycenki Horváth & Lukács képgaléria jóvoltából önköltségi áron gyönyörűen bekeretezésre is került a textil alapra kasírozott értékes papír, és terveink szerint a szeptember 21-i megemlékezések során a nagyközönség számára már bemutatásra is kerülhet.

Köszönöm szépen Tolnay Józsefnek, Táboriné Széchenyi Erzsébetnek és a Tolnay család minden tagjának, hogy vigyázták és óvták ezt a minden magyar számára komoly értékkel bíró relikviát!